1,3: A miképpen Maczedóniába menetelemkor kértelek téged, hogy maradj Efézusban, hogy megmondjad némelyeknek, ne tanítsanak más tudományt

Az első fejezet kijelenti, hogy a parancsolat nem más, mint egy hitvallás által való szeretet.

1,5: A parancsolatnak vége pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és igaz hitből való szeretet

Csak akkor igazi vagy örökkévaló a szeretet, ha az ő hitelvei alapján megy végbe. Tegyünk különbséget tehát az elvi vagy hitbeli szeretet és a szívből jövő szeretet között, amiről viszont Pál nem beszél, talán nem is ismeri.

Hivatkozik arra, hogy őt is megmentette Krisztus, aki azért jött, hogy megtartsa a bűnösöket, ugyanakkor ennek a fejezetnek a végén az egyszerű hit dolgában hajótörést ért gyülekezeti tagokat maga Pál átadja a Sátánnak. Itt a bizonyíték is arra, hogy Pál csak akkor alkalmazza a szeretetet, ha az a hite általi utasításoknak megfelel. Egyébként nála nincs bocsánat.

2,7: A mi végett rendeltettem én hirdetővé és apostollá (igazságot szólok a Krisztusban, nem hazudok), pogányok tanítójává hitben és igazságban

Saját önjelöltségét próbálja elhitetni mindenekkel.

A fejezetet az asszonyoknak a megalázásával folytatja, be fogja a szájukat, biztos haragszik Pál rájuk. Megpróbálja Mózestől vett hivatkozásokkal magát igazolni, Ádámra és Évára hivatkozik, akiknek már semmi közük a most élő emberek megbízhatóságának a megítéléséhez, ugyanis cselekedeteik szerint lesznek az emberek megítélve, nem származásuk szerint. Azért uralkodjon a férfi az asszonyon, mert az Isten elsőnek őt teremtette meg. Hát ez milyen filozófia? És mert Éva megcsalattatott, azért a most élő asszonyok legyenek csendben és engedelmeskedjenek a férjeiknek.

2,13-14: Mert Ádám teremtetett elsőnek, azután Éva.

És Ádám nem csalattatott meg, hanem az asszony megcsalattatván, bűnbe esett

Ádám is "megcsalattatott", hiszen pontosan az eset alatt mindvégig vele volt, lehetőségében lett volna azt mondani, "Éva ne egyél", de legalább azt, "én nem kérek":

1 Mózes 3,6: És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre, s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék.

Miért evett Ádám? Mert pontosan úgy vélekedett a cselekedetről, mint Éva, kedves volt az ő szemének is és kívánatos volt a bölcsességéért neki is. Semmivel sem volt különb Évánál. Ezt Pál teljesen félremagyarázva férfiúi hiúsággal leparancsolja az asszonyt a színről, és hamis indoklással befogatja a szájukat.

Mintha tehetnének a mai asszonyok a néhai Éva cselekedeteiről. Pál nem emlékezik arra a törvényre, amelyben Isten megszüntette, hogy a fiak a szüleik bűneiért bűnhődjenek. Vagy a nőkre ez nem vonatkozik? Pál nagy kegyességgel megtartja az asszonyt, ráadásul feltételekkel akkor is, és csak, ha szül egy gyermeket.

2,15: Mindazonáltal megtartatik a gyermekszüléskor, ha megmaradnak a hitben és szeretetben, és a szent életben mértékletességgel

Akik nem szülnek legalább egy gyermeket azokkal mi lesz, Pál?

3,1-2: Igaz ez a beszéd: Ha valaki püspökséget kíván, jó dolgot kíván.

Szükséges annakokáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú, józan, mértékletes illedelmes, vendégszerető, a tanításra alkalmatos

Tudja, hogy csaló és megbízhatatlan vezetőkre nem bízhatja az egyházi hatalom kiépítését, ezért megszorításokat ad a püspökök életére.

3,5: Mert ha valaki az õ tulajdon házát nem tudja igazgatni, mi módon visel gondot az Isten egyházára?

Jézus kijelentette, hogy az Atya viseli gondunkat.

Máté 6,26: Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-e azoknál?

Máté 6,32: Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van.

Mi módon cserélte le Pál az Atyát püspökökre? Eltartják egyáltalán ezek a püspökök a híveiket? Nemde pont fordítva és a hívők tartják el a püspökeiket?

Ezek olyan feladatok ellátására lettek kitalálva, amelyben a kérdéseket az ember nem közvetlenül teszi fel az Istennek, hanem rábízza a válaszokat ezekre a közvetítő személyekre. Majd ők fogják tudni a választ, az ő dolguk lesz, hogy Isten dolgaiban eligazítsanak, és igazságot tegyenek. A gyülekezet tagjainak nem kell tudni vagy megérteni semmit, csak engedelmesek legyenek az elöljáróknak. Ezzel Pál minden gyülekezeti tag gondolkodását elvetette.

4,1-3: A Lélek pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén.

Hazug beszédűeknek képmutatása által, kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretükben.

A kik tiltják a házasságot, sürgetik az eledelektől való tartózkodást, melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, a kik megismerték az igazságot

Miről ismerni meg Pál szerint a hamis prófétát? A házasság tiltásából, az eledelektől való tartózkodásból. Tehát nem a tanításainak az igazságtalanságaiból, a szavainak hamisságaiból, a tények megváltoztatásából, jövendöléseinek a beteljesületlen voltából ismerhető fel a hitetés és gonoszság. Például Pál szerint hamis prófétának kell titulálnunk azt az egészségvédelmi oktatót, aki teljes joggal óv bizonyos eledelektől való tartózkodástól, hogy egészségünket megvédje a romlott és túlzott táplálkozás ártalmaitól. Viszont bármilyen hamis lelket igaznak kell minősítenünk, ha nem viseli magán a házasság tiltásának és az eledelektől való tartózkodásnak a bélyegét.

És miről ismerni meg az Úr szerint?

5 Mózes 18,21-22: Ha pedig azt mondod a te szívedben: miképpen ismerhetjük meg az igét, a melyet nem mondott az Úr?

Ha a próféta az Úr nevében szól, és nem lesz meg, és nem teljesedik be a dolog: ez az a szó, a melyet nem az Úr szólott; elbizakodottságból mondotta azt a próféta; ne félj attól!

Az Úr szerint az igaz próféta ismérve, hogy az Úr nevében hirdetett jövendölések megvalósulnak. Ha tehát nem valósul meg, a prófétát nem az Úr küldte, hanem csak önmagát küldte.

Pál a hitető lelkek tanítását azért említi meg, hogy az igaz tanításnak legyen egy határozott kerete, ami nem más, mint amit ő, a beszédeiben és a leveleiben lefektetett. Külön kiemeli azokat a nézeteket, amelyek a házasság tiltásával vagy az eledelektől való tartózkodásra vonatkoznak, amelyeket Pál keményen elítél, és a hitető lelkek ismérveiként határozza meg.

Ilyen szinten a házasság parancsa vagy az eledelekre való kötelezés hasonlóképpen elítélendő lehetne, hiszen ugyanúgy lehet kötelezésükön keresztül vétkezni atyánkfiai ellen, mint ezeknek a tiltásával. Mert nem az a valami, hogy valakit tiltanak a házasságtól vagy köteleznek a házasságra, hanem a szeretet szerint való cselekvés.

A fejezetben megemlít egy újabb funkciót, az pedig a presbitérium. Ez pedig a gyülekezet döntés hozó hatalma. Újabb közvetítő szint Isten és az ember között, további eltávolítása az embernek az Istentől.

5,12: Ezeknek ítélete megvan, mivelhogy az első hitet megvetették.

Nemhogy a boldogulásuk elé gördít akadályokat, egész életüket tönkre teszi kárhoztatásával. Bűntudatot ébreszt bennük, megalázásukat biztosítja egész életükre a gyülekezet sorai között.

Célja, mindenáron megtartani a család egységét, még a benne résztvevők boldogtalansága árán is. Különböző kárhoztatásokkal, megfélemlítésekkel próbálja megakadályozni a család felbomlását, ha pedig az asszony megözvegyül, tetterős változtatások helyett könyörgések és imádkozások végeláthatatlan foglalatosságával szeretné, ha idejüket kitöltenék. Maradjanak csendben, vonuljanak vissza, Pál hangneméből ítélve, nem szeretné látni se őket. A boldogtalan keresztény család alapjai ezekben a sorokban vannak lefektetve.

Pál ezzel a fejezetével megerősíti az elnyomást és a kizsákmányolást, Isten akaratának akarja beállítani a fennálló hatalmi viszonyokat. Próbálja kiirtani a vágyat az emberekből a jobb anyagi lét után, tűrjék el, hogy kizsákmányolják őket, mindenféle rossznak állítja be a gazdagságot.

6,8-12: De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele.

A kik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik.

Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal.

De te, óh Istennek embere, ezeket kerüld; hanem kövessed az igazságot, az istenfélelmet, a hitet, a szeretetet, s békességes tűrést, a szelídséget.

Hittanításaival hosszú időre konzerválta Pál az elnyomást és kihasználást. Lecsendesített minden változtatni akarást, megteremtette azt a hitvilágot, amelyen keresztül féken tudott tartani mindenkit, aki a szegénységet igazságtalannak és a nyomort méltatlannak tartotta volna minden ember számára. Befogta a száját a nyomorgónak, tűrje kihasználását szelídséggel, majd Krisztus örökségéből kiveheti jutalmát gazdagon. A gazdagoknak pedig csak annyit mond, legyenek gazdagok a jócselekedetekben, így elnyerik az örök életet. A nyomorgó pedig ha fellázad, akkor az felfuvalkodott, aki semmit nem ért, megbomlott elméjű ember lesz, aki majd Isten országából kivettetik.